A Föld évszakai



Az évet négy évszakra osztjuk: tavaszra, nyárra, őszre és télre. Minden évszak 3 hónapig tart, a nyár a legmelegebb évszak, a tél a leghidegebb, a tavasz és az ősz pedig közöttük fekszik.

Az évszakok nagy hatással vannak arra, hogy mi történik a földön. Tavasszal állatok születnek és a növények újra életre kelnek. A nyár forró, ilyenkor a gyerekek általában kívül vannak az iskolában, mi pedig a tengerpartra nyaralunk. A növényeket gyakran a nyár végén szüretelik. Ősszel a levelek színt váltanak, lehullanak a fákról, és újra elkezdődik az iskola. A tél hideg, sok helyen havazik. Egyes állatok, mint a medvék, télen hibernálnak, míg mások, mint a madarak, melegebb éghajlatra vándorolnak.

Miért fordulnak elő évszakok?

Az évszakokat a Föld Naphoz való viszonyának megváltozása okozza. A Föld évente egyszer vagy 365 naponként körbejárja a Napot, amelyet pályának neveznek. Amint a Föld kering a Nap körül, a bolygónk minden egyes napján megjelenő napfény mennyisége kissé változik. Ez a változás okozza az évszakokat.

A Föld megdől

A Föld nem csak a Nap körül forog évente, hanem a Föld 24 óránként forog a tengelyén. Ezt hívjuk napnak. A Föld azonban nem egyenesen felfelé és lefelé forog a Naphoz képest. Kissé megdöntött. Tudományos szempontból a Föld 23,5 fokkal dől el a keringési síkjától a Nappal.



Miért számít a dőlésünk?

A dőlésnek két fő hatása van: a Nap földszöge és a napok hossza. Az év felében a Föld úgy dől, hogy az Északi-sark jobban a Nap felé mutat. A másik felében a Déli-sark a Napra mutat. Amikor az északi sark a Nap felé áll, a bolygó északi részén (az Egyenlítőtől északra) lévő napok több napfényt kapnak, vagy hosszabb napok és rövidebb éjszakák. Hosszabb napokkal az északi félteke felmelegszik és nyarat kap. Az év előrehaladtával a Föld dőlése megváltozik arra a helyre, ahol az Északi-sark elfordul a telet termelő Naptól.

Emiatt az Egyenlítőtől északra eső évszakok ellentétesek az Egyenlítőtől délre eső évszakokkal. Amikor Európában és az Egyesült Államokban tél van, Brazíliában és Európában nyár lesz Ausztrália .

Beszéltünk a változó nap hosszáról, de a Nap szöge is változik. Nyáron a napfény közvetlenül a földre süt, több energiát juttat a Föld felszínére, és felmelegíti. Télen a napfény szöget zár be a Földbe. Ez kevesebb energiát ad, és nem melegíti fel annyira a Földet.

Leghosszabb és legrövidebb napok

Az északi féltekén a leghosszabb nap június 21-én, míg a leghosszabb éjszaka december 21-én van. Éppen ellenkezőleg van ez a déli féltekén, ahol a leghosszabb nap december 21-e, a leghosszabb éjszaka pedig június 21-e. Évente két nap van, ahol a nap és az éjszaka is pontosan ugyanaz. Ezek szeptember 22-e és március 21-e.