Az ókori Kína földrajza

Földrajz

History for Kids >> Ősi Kína

A földrajz az ókori Kína alakította a civilizáció és a kultúra fejlődését. A nagy földet a világ többi részétől északon és nyugaton száraz sivatagok, keleten a Csendes-óceán és délen járhatatlan hegyek izolálták. Ez lehetővé tette a kínaiak számára, hogy függetlenül fejlődjenek a világ többi civilizációjától.

Kína földrajzát bemutató térkép
Kína földrajzát bemutató térképa cia.gov-ból
(kattintson a térképre a nagyobb kép megtekintéséhez)
Folyók

Az ókori Kína talán két legfontosabb földrajzi jellemzője a Kína középső részén átfolyó két fő folyó volt: északon a Sárga és délen a Jangce folyó. Ezek a főbb folyók nagyszerű édesvíz-, élelmiszer-, termékeny talaj- és közlekedési források voltak. A kínai költészet, művészet, irodalom és folklór témái is voltak.

Sárga folyó

A Sárga folyót gyakran „a kínai civilizáció bölcsőjének” nevezik. A Sárga folyó partja mentén alakult ki először a kínai civilizáció. A Sárga folyó 3395 mérföld hosszú, ezzel a világ hatodik leghosszabb folyója. Huang He folyónak is hívják.

A korai kínai gazdák kis falvakat építettek a Sárga folyó mentén. A gazdag sárga színű talaj jó volt a köles nevű gabona termesztéséhez. E terület gazdái juhokat és szarvasmarhákat is neveltek.

Jangce folyó

A Jangce folyó a Sárga folyótól délre található, és ugyanabban az irányban folyik (nyugatról keletre). Ez 3988 mérföld hosszú és a harmadik leghosszabb folyó a világon. A Sárga folyóhoz hasonlóan a Jangce is fontos szerepet játszott az ókori Kína kultúrájának és civilizációjának fejlődésében.

A Jangce mentén élő gazdálkodók a meleg éghajlat és az esős idő előnyeit kihasználva rizstermesztettek. Végül a Jangce menti föld az ókori Kína legfontosabb és leggazdagabb földje lett.

A Jangce határként szolgált Észak- és Dél-Kína között is. Nagyon széles és nehezen átléphető. A híres Vörös Sziklák csatája a folyó mentén zajlott.

Hegyek

Kínától délre és délkeletre a Himalája hegység található. Ezek a világ legmagasabb hegyei. Szinte járhatatlan határt biztosítottak az ókori Kínának, elzárva a területet számos más civilizációtól. Fontosak voltak a kínai vallás számára is, és szentnek tekintették őket.

Sivatagok

Az ókori Kínától északra és nyugatra a világ két legnagyobb sivataga volt: a Gobi-sivatag és a Taklamakan-sivatag. Ezek a sivatagok olyan határokat is biztosítottak, amelyek a kínaiakat elkülönítették a világ többi részétől. A mongolok azonban a Gobi-sivatagban éltek, és folyamatosan rontottak Észak-Kína városaiban. Ezért épült a kínai nagy fal, hogy megvédje a kínaiakat ezektől az északi betolakodóktól.

Érdekes tények az ókori Kína földrajzáról
  • Ma a Jangce Három-szoros gátja szolgál a világ legnagyobb hidroelektromos áramforrásaként.
  • A Sárga folyó „Kína bánatának” is nevezi a szörnyű áradásokat, amelyek a történelem során a bankok túlcsordulásakor következtek be.
  • A Taklamakan-sivatag a szélsőséges hőmérsékleti viszonyai és a mérgező kígyók miatt a „Halál tengerének” becenevet viseli.
  • A Selyemút nagy része a sivatagokon haladt Kínától északra és nyugatra.
  • A buddhizmus vallása szorosan kapcsolódik a Himalája hegységhez.