A falon lévő repedések a közelgő végzet érzését kelthetik, különösen, ha otthona viszonylag új. Ez csak egy kozmetikai hiba, amit egy kis spackle javíthat? Vagy éppen a romok közé temetik?
A jó hír az, hogy a legtöbb repedés meglehetősen felületes és könnyen javítható, így valószínűleg nem kell evakuálnia a családját és hívnia a FEMA-t, ha hajszálrepedést észlel a falon. A rossz hír az, hogy néhány repedés tud súlyos problémákat jelez, amelyekkel meg kell küzdenie, és a megoldás valószínűleg drága. Így állapíthatja meg, hogy melyik forgatókönyvvel van dolgod.
Az első dolog, amit meg kell jegyezni, a repedés iránya. A gipszkarton vagy vakolat vékony, egyenes függőleges repedései általában a legkevésbé problematikusak, mivel ezek szinte mindig a ház „letelepedésének” következményei – ez egy átfogó kifejezés, amely az otthon szerkezetének időbeli eltolódását írja le. Az újonnan épített házak drámaibban telepednek le: az alap enyhén megsüllyedhet, a keretezéshez használt fa pedig kiszáradhat, amitől kis mértékben összezsugorodik. Ha a házban nem tartózkodnak állandóan – például egy nyaralóban, amely évről évre nyolc hónapig be van zárva –, a klímaszabályozás hiánya is repedésekhez vezethet.
Az ilyen típusú repedések könnyen kijavíthatók, és nem kell megriasztaniuk – sőt, ha a háza vadonatúj, akkor valószínűleg várnia kell egy évet, mielőtt még belevágna a javításba, mert valószínűleg még néhányat fog látni, mint a házat. beáll a végső helyzetébe.
A vízszintes, vízszintes repedések általában nem túl aggasztóak. Ha vékonyak, és ott jelennek meg, ahol két gipszkarton illesztés találkozik, akkor valószínűleg csak vacak ragasztásról van szó. A gipszkartonozók gyakran spórolnak a fugakeveréken (vagy „sáron”), amikor rohannak, ami elsőre jól néz ki, de a szalag elszakadhat a hézagtól, és vékony vízszintes repedést okozhat. A javítás magában foglalja a hézag újbóli ragasztását, vagy esetleg a szalag leragasztását, és egy gyors tömítést és festést.
Ha a repedés ferdén fut, egy szaggatott villám, vagy a vízszintes és függőleges repedéseket lépcsős mintázatban kombinálja, az komolyabb problémát jelezhet. Az ilyen repedéseket mérnöknek kell megvizsgálnia, és a javítást a lehető leghamarabb meg kell tervezni.
Egy másik tényező annak meghatározásában, hogy mennyire kell aggódni a falak repedései miatt, a méretük. Mérje meg a repedés szélességét. Általánosságban elmondható, hogy a negyed hüvelyknél kisebb szélesség valószínűleg – valószínűleg! – nem jelent nagy gondot. Valószínűleg ez egy „stresszrepedés” a fent említett lerakódás vagy más kisebb elmozdulások miatt a szerkezetében. Ha ennél szélesebb, az drámaibb változást jelezhet, különösen, ha a repedés viszonylag friss, szemben az előző tulajdonostól húsz évvel ezelőtt örökölt repedéssel.
Végül a repedés helye számít. A gipszkarton illesztésekkel sorakozó repedések, mint említettük, valószínűleg nem nagy baj. Hasonlóképpen, az ajtónyílások és az ablakok körül megjelenő vékony repedések sem komolyak. Mivel az ablakok és ajtónyílások megszakítják a falak fa szegecseit, sok extra keret található körülöttük a teherbíró képesség és a szerkezeti integritás megőrzése érdekében – ami szintén növeli a felületi repedések valószínűségét, amikor a dolgok rendeződnek. Ezeken a helyeken még a ferde repedések sem jelenthetnek nagy problémát. Ha az ajtók és ablakok továbbra is zökkenőmentesen működnek, ragadás nélkül, és nincs nyilvánvaló vetemedés (ha például az ajtó tetején vagy alján nincs furcsa rés), valószínűleg csak feszültségrepedésről van szó.
Egy utolsó dolog, amit meg kell jegyezni, hogy a repedésen vannak-e sárgás vagy barnás foltok. Ha igen, akkor nagy valószínűséggel a víz beszivárgása okozza. Kis mennyiségű víz addig csöpög le, amíg már nem tud sehova menni, majd beszívódik a gipszkartonba vagy a vakolatba, gyengítve azt. Még ha soha nem is vett észre vizet, egy folt jelezheti, hogy ott volt.
A jó hírek? Ezt a repedést könnyű lesz kijavítani. A rossz hír? Ki kell találnia, honnan jön a víz, különben a kár visszatér. Ha a víz beszivárgása már régóta fennáll, akkor ellenőriznie kell a penészedést és a korhadt keretet is.
A víz beszivárgásának vagy más problémáknak egy másik jele az úgynevezett „körömpattanás”, amikor a falakat összetartó szögek vagy csavarok fejei kezdenek kirajzolódni, és kezdetben dudorokként jelennek meg a falon, és végül esetleg áttörnek. A körömpattanások önmagukban kisebb problémák, amelyeket a fa zsugorodása okoz, de ha repedés mellett jelennek meg, akkor nagyobb probléma lehet. Ha a csavar vagy szög áttört a falon, ellenőrizze, hogy nincs-e rajta rozsda – ez a vízproblémák jele.
A falakon lévő repedések nem feltétlenül azt jelzik, hogy a ház összedől körülötted, de mindig a legjobb, ha alaposan és alaposan megnézed őket, mielőtt kozmetikainak tekintenéd őket. És ha nagyobb problémát jeleznek, ne késlekedjen egy építőmérnök vizsgálatával. Jobb megnyugtatni, hogy a repedés nem semmi, mint egy vadonatúj, nem tervezett szabadtéri nappalival ébredni.