Irán

Főváros: Teherán

Népesség: 82,913,906

Irán földrajza

Határok: Örményország , Azerbajdzsán , Türkmenisztán , Afganisztán , Pakisztán , Irak , pulyka , Kaszpi-tenger (Oroszország és Kazahsztán), Perzsa-öböl, Ománi-öböl

Irán ország térképe

Teljes méret: 1 648 000 négyzetkilométer

Méret összehasonlítás: valamivel nagyobb, mint Alaszka

Földrajzi koordináták: 32 00 É, 53 00 E

Világ régió vagy kontinens: Közel-Kelet

Általános terep: masszív, hegyvidéki perem; magas, központi medence sivatagokkal, hegyekkel; kicsi, szakaszos síkság mindkét part mentén

Földrajzi mélypont: Kaszpi-tenger -28 m

Földrajzi csúcspont: Kuh-e Damavand 5671 m

Éghajlat: többnyire száraz vagy félidős, szubtrópusi a Kaszpi-tenger mentén

Nagyobb városok: TEHRAN (tőke) 7,19 millió; Mashhad 2,592 millió; Esfahan 1,704 millió; Karaj 1,531 millió; Tabriz 1,459 millió (2009)

Fő landformok: Alborz-hegység, Zagros-hegység, Lut-sivatag, Kavir-sivatag, Damavand-hegy, Khuzestan-síkság, Kaszpi-síkság

Főbb víztestek: Urmia-tó (sós tó), Karun folyó, Karkheh folyó, Zayandeh folyó, Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Ománi-öböl, Arab-tenger

Híres helyek: Persepolis (a Perzsa Birodalom fővárosa), teheráni Milad-torony, Golestan-palota, Azadi-torony, Sah mecset, Nagy Cyrus sírja, Reza Imám sírja, Naqsh-e Jahan tér, Urmia-tó, Vank-székesegyház

Irán gazdasága

Főbb iparágak: kőolaj, petrolkémia, textil, cement és egyéb építőanyagok, élelmiszer-feldolgozás (különösen a cukor finomítása és a növényi olaj előállítása), fémgyártás, fegyverzet

Mezőgazdasági termékek: búza, rizs, más szemek, cukorrépa, gyümölcsök, diófélék, pamut; tejtermékek, gyapjú; kaviár

Természetes erőforrások: ásványolaj, földgáz, szén, króm, réz, vasérc, ólom, mangán, cink, kén

Fő export: kőolaj 80%, vegyi és petrolkémiai termékek, gyümölcsök és diófélék, szőnyegek

Fő import: ipari nyersanyagok és köztes termékek, beruházási javak, élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek, műszaki szolgáltatások, katonai kellékek

Valuta: Iráni rial (IRR)

Nemzeti GDP: 990 800 000 000 USD

Iráni kormány

A kormány típusa: teokratikus köztársaság

Függetlenség: 1979. április 1. (kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot)

Iráni tartományok
(kattintson a nagyobb nézet megtekintéséhez) Osztások: Irán 31 tartományra oszlik. A népesség szerint a legnagyobb Teherán, Razavi Khorasan és Iszfahán. Területenként legnagyobbak Sisztán és Baluchestan, Kerman és Razavi Khorasan. Lásd a jobb oldali térképet az egyes tartományok helyének és nevének megtekintéséhez.

Himnusz vagy dal: Soroud-e Melli-ye Jomhouri-ye Eslami-ye Iran (az Iráni Iszlám Köztársaság himnusza)

Nemzeti szimbólumok:

Állat - perzsa leopárd, gepárd, oroszlán , Perzsa macska, szarvas
Fa - Cedrus
Virág - Tulipán, lótusz, liliom
Madár - Csalogány, sólyom
Gyümölcs - Gránátalma
Étel - Chelo kabob
Színek - zöld, fehér, piros
Hangszerek - Santur, Setar
Mottó - Függetlenség, Szabadság, Iszlám Köztársaság
Embléma - Négy félhold és egy kard.
Egyéb szimbólumok - Persepolis, Griffin, Nagy Cyrus, Azadi-torony

A zászló leírása: Irán zászlaját 1980. július 29-én fogadták el. Háromszínű zászlónak vagy Szent zászlónak hívják. Három vízszintes csíkja van a zöld (felső), fehér (középső) és vörös (alsó). A zászló közepén piros színnel látható a nemzeti jelkép. A piros és zöld csíkok szélén 22 alkalommal írják az „Isten nagy” szót. A zöld a boldogságot, az egységet, az életerőt és a perzsa nyelvet jelenti. A fehér a békét jelenti. A vörös mártíromságot képvisel.

Nemzeti ünnep: Köztársaság napja, április 1. (1979)

Egyéb ünnepek: Nowruz, Khomeini halála, az iráni forradalom győzelme, az Iszlám Köztársaság napja, Mohamed születése, Eid ul-Fitr, Eid ul-Adha , Eid al-Ghadeer, Fatima vértanúsága, a természet napja

Irán népe

Beszélt nyelvek: Perzsa és perzsa nyelvjárások 58%, török és török nyelvjárások 26%, kurdok 9%, luri 2%, balochi 1%, arab 1%, török 1%, egyéb 2%

Állampolgárság: Iráni

Vallások: Síita muzulmán 89%, szunnita muszlim 9%, zoroasztriánus, zsidó, keresztény és bahá'í 2%

Az Irán név eredete: Az „Irán” szó egy korai iráni „Aryana” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „az árjaiak földje”. Sok éven át, egészen az 1900-as évek közepéig Iránt Perzsának hívták, és a Perzsia elnevezést ma is néha Irán földjére használják.